Csak ahogy lenni szokott. Vettünk néhány tonna tököt, és lámpát csináltunk belőlük.

Előző nap nagyon megijedtünk, az ijedtség talán nem is fejezi ki pontosan, mit érzetünk, pánikban voltunk, az a helyesebb szó az állapotunkra. Péntekre viharfelhők jöttek, jól ismerjük az őszi lehűlés természetét, tegnap még huszonöt fok árnyékban, holnap tíz fok szélvédett helyen, aggasztó változás, különösen, ha szabadtéri fesztivált rendez az ember. Soha, egymillió év alatt sem gondoltam volna, hogy az ítéletidő másnapján, ilyen remek napunk lesz.
 

Máktorta, céklatorta és sütőtökkenyér. Fotó: Keresztesi Barbara

Pénteken készültek el a sütemények, citromos, mákos, céklás, tökös, répás, cukkinis, káposztás, összesen ezerkétszáz szelet.
 

Nagyvárosi Jószomszédok Harmadik Töklámpa-fesztiválja, 2011. október 8. délután 5 óra. Fotó: Lakatos Péter - MTI

Szombaton építettük fel a fesztivált és díszleteit. Rengetegen segítettek nekünk, nevüket a cikk végén sorolom fel, ők voltak a szponzoraink, nélkülük ez a rendezvény nem jöhetett volna létre. Összesen negyven asztalnál vájhattak a látogatók, egyszerre háromszáz férőhely állt rendelkezésükre, de hat óra körül már újabb asztalok beállítása vált szükségessé, vendégeink három óra hosszára, teljes egészében birtokba vették a Napfény teret.

Fotó: Lakatos Péter - MTI

A díszletekben a termények szépsége, az urbánus polgári élet és a vidék gazdagsága tükröződött, legalábbis mi így értettük a búzakalászokból, gyertyatartókból, tökbábukból, óriás tökből, gyöngyökből, szalmabálákból, fazekas műtárgyakból összeállított installációkat.

Amikor megkaptuk a fesztivál területfoglalási engedélyét, megpróbáltam elvitetni a szelektív kukákat innen, vagy legalább kitakaríttatni a környéküket, de az Fkf, Kfki vagy FBI már nem emlékszem, nem nagyon lelkesedett. Arra gondoltam, talán én odébb tolhatnám a tárolókat, de megmozdítani sem tudtam egyiket sem, közben a vicc motoszkált a fejemben: hol alszik egy másfél tonnás gorilla? Ahol akar. Mit csináljak, mit csináljak? Ekkor a festészet tanárom tanácsa jutott eszembe, ami körülbelül úgy szól, hogy ha valamit nem tudsz legyőzni, akkor csinálj belőle kiállítást.” Itt vannak ezek a derék szelektív kukák. Védik a bolygót, vagy valami hasonlót csinálnak. Zajosak, piszkosak, fáradtak, ramatyul néznek ki. Mint egy csapatáról leszakadt, elgyötört katonai alakulat, akiket a környékbeliek nem mernek nem szeretni. A kukáknak sem lehet könnyű. Szöveg és grafika: Keresztesi Barbara

A terep egyetlen szépséghibájából, a szelektív tárolókból kiállítás lett, ez a kissé viharvert rohamosztag vigyázott bennünket, míg a tököket vájtuk.

Fotó: Lakatos Péter - MTI

Délután öt órakor nyitott a rendezvény, és már az első órában közel kétszáz tök talált gazdára. A fesztiválozók között voltak olyanok, akik profi vágókészlettel érkeztek, láttunk fúrót, és esküszöm egy szablyát is valaki kezében. A szakápoló - aki hivatalból látogatott a rendezvényre -, ugyancsak megilletődött a hír hallatán: „- A helyszínen ma közel kétezren vonulnak át, s a tömegben nagyjából három-ötszáz ember kezében lesz szúró vagy vágó szerszám.” Természetesen sem elsősegély ládára, sem semmilyen más orvosi műszerre nem volt szükség, minden résztvevő nagyszerűen bánt a késekkel, fűrészekkel, kanalakkal és egymással is.

Fotó: Maróti Éva

A fesztiválon huszonkét sablon közül lehetett választani, de sokan voltak olyanok is, akik szobrásztehetségüket és fantáziájukat egyéni alkotásokba öntötték. Megszületett Drakula a nagyfülű, a macska, a farmer, a torony, a disznó és az országos sajtó figyelmét is felkeltő, tökbe vésett országház.

Fotó: Maróti Éva

A lámpagyújtásnál már hűvös volt, mégis nagyon sokan maradtak a helyszínen, hogy alkotásaikat mások alkotásai mellé tegyék, és velük együtt fényképezkedjenek.

Az időkapszula alapanyagát Mimitől kaptuk ajándékba. Fotó: Maróti Éva

Legvégül elástunk egy időkapszulát a kertben. Ami megszólalásig hasonlított egy piros zsírosbödönre. A lakótelepen élők jövőről szőtt elképzeléseit, rajzolt és írott vágyait rejtettük belé, és egy macskát ültettünk rá, hogy a terveket három éven át felvigyázza. A kapszulát a 2014-es töklámpa-fesztiválon emeljük majd ki, és meglátjuk, mi valósult meg az idén, 2011 őszén nyugalomba helyezett gondolatokból.

Fotó: Scsibrán Reni és Tóth Ricsi

A Nagyvárosi Jószomszédok harmadik Töklámpa-fesztiválját, jövő októberben a negyedik követi a sorban. Mi, ezen a mostanin nagyon jól érzetük magunkat és reméljük, mindenki más is kellemesen töltötte idejét nálunk. Következő rendezvényünk a főtéren, Luca napjáig felépített, száz házból álló mézeskalácsfalu lesz, amire alkotói vagy nézelődői minőségben mindenkit elvárunk. A program részleteiről hamarosan beszámolunk a Napfény Poszt újságban.
Addig is mindenkit üdvözöl:
Keresztesi Barbara és Keresztesi Judit
________________________________________

A produkciót a Keresztesi Produkciós Csoport készítette.
Keresztesi Judit - író, főszerkesztő
Fischer Tamás - producer
Keresztesi Barbara - felelős kiadó.

A rendezvény fő szponzora:
A Napfény Poszt - az első nagyvárosi lakóbarát övezet lapja

Támogatóink:
Székely Tamás és Adrienn - Székely családi gazdaság (Gyöngyös)
Napfény piac, nyitva tartás: minden szerdán és szombaton:
reggel 7 órától délig a Napfény utca 6. szám melletti parkoló öbölben.
Keresztesi Sándor,
Laczkó Lóránt,
Schiller Istvánné,
Cseh Antal és Zsuzsa.

Segítőink és támogatóink voltak:
Siposné Marika,
Cseh Ilona - Ici gyöngy alkotások,
Szavcseffné Török Kati - díszlet,
Árgyelán Gyuri,
Prádelné Magda,
Géczi Debóra,
Nagyné Mimi,
Gellért Kati,
Schinzel Helga. 

A helyszínen segítőink voltak:  
Lakos Zsani,
Gerő Orsi,
László Zsolt,
Lantai Dávid,
Földvári Zsolt,
Földvári Panna,
Földvári Zsuzsi,
Csüllög Móni,
Szilágyi Gergő.

A fotókat készítették:
Maróti Éva,
Scsibrán Reni, Tóth Ricsi,
Lakatos  Péter - MTI.

Kapcsolódó tartalom:
Képek a Nagyvárosi Jószomszédok Harmadik Töklámpa-fesztiváljáról
>>> Scsibrán Reni és Tóth Ricsi képei
>>> Maróti Éva képei
>>> Lakatos Péter képei - MTI
 

Meghívó
Nagyvárosi Jószomszédok
Harmadik Töklámpa-fesztiválja!

2011. október 8. szombat, délután 5 óra.
Helyszín: A 1098, Budapest, Napfény utca 6. szám parkolóöble.

Összesen 300 db narancssárga tök áll rendelkezésre,
ezért legyen szíves ha van ideje,
jöjjön el egy szeptember 27. (kedd)
és október 6. (csütörtök) közé eső hétköznapon,
délután 3 és 6 óra között a Napfény utca 6. szám elé,
és foglaljon vájni való tököt a szombati fesztiválra.

Előregisztrációval: 1 tök + 1 töklámpa sablon + 1 gyertya: 900,- forint
A fesztivál napján: 1 tök + 1 töklámpa sablon + 1 gyertya: 1400,- forint

Készítettünk egy tartószerkezetet, amelyre a kivájt lampionokat egy nagy installációba szeretnénk rendezni.
Ez a program természetesen nem kötelező, de mivel a töklámpák együtt kivilágítva igazán egyedülálló látványt nyújtanak, abban reménykedünk, hogy sokan részt szeretnének venni benne.

Kérjük, feltétlenül hozza magával a következőket:
Egy kést*, amelynek pengéjét fóliába csavarja,
és egy kanalat a tök belsejének kivájásához.
Kérjük, öltözzön rétegesen, és ha van kedve jöjjön tökjelmezben!

Nagyon várjuk szeptember 27. és október 6. között minden munkanapon 3 órától, a tökfoglalásra, Október 8-án, szombaton, délután 5 órakor pedig a Harmadik Töklámpa-fesztiválra a Napfény utcában!

* Kérem, nagyon vigyázzon magára és környezetére, a vágószerszámmal bánjon óvatosan.

Előre is köszönjük!
Üdvözlettel
A Nagyvárosi Jószomszédok

Kapcsolódó tartalmak:
> 2011. szeptember 19-én megjelent a Napfény Poszt legújabb száma.
>>>Kattintson ide és töltse le pdf-ben a lapot

Hosszú évek óta figyelem a klímaváltozás jövőbeni következményeiről szóló elemzéseket, amelyek egyre drámaiabb és egyre rövidebb határidővel bekövetkező véget valószínűsítenek a Földnek. Egy idén készült jelentésben már 2020-ra tették a globális környezeti katasztrófa eljövetelét. A dolog úgy áll, hogy ott és akkor más programom van, s udvariatlanságnak venném a bolygó részéről, ha számításaimat éppen akkorra időzített halálával keresztülhúzná.

A megújuló energiaforrások népszerűsítése, a túlfogyasztás visszaszorítása, a zéró csomagolóanyag - zéró szemét elvének követése valamint az élelmiszer- és vegyipar megfékezése megoldaná problémámat, s így tizenkét év múlva nyugodtan végigülhetném azt a jó kis filmet abban a jó kis moziban.

De ahogy a gyakorlatban lévő, környezettudatos életre nevelő központi törekvéseket elnézem, a környezeti katasztrófa bekövetkeztével azonos időpontra eső szórakozásomnak befellegzett.

"Semmi sem igényli annyira a változtatást, mint mások szokásai." Mark Twain

Magyarországon a környezettudatos életre nevelés elengedhetetlen tartozéka az ember pirongatása és ijesztgetése." - Na ezt jól megcsináltad. Erre vagy képes te félnótás. Te Isten verése te. Tönkretetted a bolygót. Most boldog vagy?"

Vajon milyen reakcióra számíthatunk egy embertől, akinek valaki színtiszta segíteni akarásból azt mondja: Maga meghízott az utóbbi időben, jobb lenne, ha abbahagyná az evést. Vagy azt, hogy ön egy semmirekellő és soha nem lesz magából senki. Esetleg, hogy megöregedett és elhanyagoltnak látszik, törődjön többet a bőrével? Ráadásként hozzáteszi: ha nem tesz valamit, baj lesz!

Vajon az, akit e csakis reá tartozó dolgában kritika ért, igazat ad jóakarójának és a javulás érdekében azonnali intézkedésre szánja magát? Vagy inkább az jár a fejében, hogy a másiknak mégis mi a fene köze van ahhoz, hogy ő hány kiló? Honnan veszi ez a bátorságot az ő intelligenciájának megkérdőjelezéséhez és milyen egy hitvány gyerekszobája volt ennek, hogy megjegyzést mert tenni bárki életkorára?

"ha sokat ugrálsz kapsz egy frászt, itt ne labdázz mert kapsz egy frászt, ne fütyülj mert kapsz egy frászt" Mosonyi Aliz - Frásznéni

Nem hiszek az emberek szapulásában és a riogatást sem tartom jó taktikának, ha valóban a környezeti katasztrófa elkerülése a cél. A problémamegoldásnak ugyanis mindössze két esküdt ellensége létezik a Földön s ők éppen a harag és a félelem.

A végtelen információ, a viccelődés, a beretvaész és a korlátok nélküli gondolkodás. Ezek a problémamegoldás igaz barátai.

A "Problémamegoldás környezettudatos fenegyerekeknek" című könyv nem vesztegeti az időt a szörnyű vég felfestésére és mások lehetetlen viselkedése fölötti siránkozásra. Koncentrálnia kell, hiszen a bolygó egyetlen reménysuga-rát, a cselekvő embert tanítja meg arra, hogy hogyan hozhatja rendbe ő egyedül az egész világot.

Az 55 oldalas, fotókkal bőven illusztrált kiadvány nem elnéző olvasójával. A benne található gondolatok folyton az egyén önnön sorsa iránti felelőssége körül tapogatóznak. "Használja az eszét, tudja amit tud, védje a jogait, ne lustálkodjon, húzza ki magát és ne babráljon az ujjaival" így kiabál ez a vézna füzet mindenkivel. Ennek ellenére megígérem, hogy mire a szuperhős tanonc az olvasással végez, úgy érzi majd, hogy a környezettudatos élet minden akaratossága, változások utáni kíméletlen követelőzése és John Nash logikáját igénylő észjárása ellenére abszolúte megér minden fáradozást.

Prof. Dr. John F. Nash

John Nash néhány évvel Piet Hein után, tőle függetlenül felfedezte a hex nevű játékot. Legfontosabb eredményeit a játékelmélet terén alkotta. 1994-ben megosztva (Reinard Seltennel és Harsányi Jánossal) megkapta a közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíjat. A világhírt mégsem ez hozta meg neki, hanem az életét feldolgozó film, az Egy csodálatos elme, amely úgy mutatja be őt mint géniuszt és mint súlyos paranoid skizofréniában szenvedő beteget. A skizofréniából szinte lehetetlen csak az akaraterőre támaszkodva kilábalni. A kényszerképzetek és hallucinációk ugyanis igen erősek, és a betegséget éppen az jellemzi, hogy áldozata nem képes különbséget tenni a valóság és a képzelet szülte környezet között. John Nash - nemcsak az Egy csodálatos elme című filmben, de a valóságban is - képes volt arra, hogy logikai alapon szűrje ki környezetében a számára látható, de valójában nem létező elemeket.

Vajon miért utálják az itt élők annyira, ha valaki a "bezzeg a nyugat-európaiak" szófordulatot használja jelenlétükben? Vajon a magyarok valóban a Marsról jöttek?

Miért nem célszerű a világvége közeledtét bizonyos esetekben felfesteni?

Mire használható az emberek szabad akarata?

Hogyan lehet előállítani egy kis gyümölcsolajból és vodkából környezetbarát illatosítót?

És miért vagyok megveszve annyira egy Joseph Krawina nevű építész munkájáért?

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ad választ a Problémamegoldás Környezettudatos Fenegyerekeknek első kötete, amelyet ezen az oldalon szabadon letölthet.

>>> Kattintson ide és töltse le PDF-ben a könyvet

Kellemes időtöltést kívánok!

Keresztesi Judit

Kapcsolódó tartalmak:
- Hogyan tartsunk nyilvános beszédet?

>>> Visszaugrom az oldal tetejére