A boldogságkeresés egyetemes vágy, minden kultúra és kor művészete megkísérli megjeleníteni ezt az érzelemkomplexumot, melyet boldogságnak hívunk. Vannak, akik az egyszer már elrendezett túlvilági boldogságban hisznek, mások reménykednek az érzelem földi létezésében, megint mások az emberi élet céljának, kötelességszerűen elérendőnek mutatják.

Ez a kiállítás az igen bizonytalan és komplex, ám annál sokat ígérőbb evilági boldogságra irányítja a kérdéseit. Az installációk felteszik - de meg nem engedik-, hogy a boldogság valamilyen bonyolult és szüntelenül változó állapot, amelyet nem lehet a siker esélyével analitikusan olyan állandó komponensekre szedni, amelyek tetszőleges helyen és időben összpontosított együttese kényszerítő erővel vezetne a boldogság pozitívan átélhető változatához. A boldogság-kiállítás installációi abban reménykednek, hogy ezt nem jól gondolják, pontosabban remélik, hogy mégis van valamiféle törvényszerűség a boldogságban.

A kiállítás este 7 órakor nyit és éjszaka 11 órakor zár.

A boldogságnak szekvenciáiról